Costa Rica

Ma reggel főzte le nekem a jó masina az utolsó adag ínycsiklandó aromájú 'Segafredo - Le Origini - Costa Rica' kávét. / egy perces néma csendet, ha kérhetném / Mind a 250g jó helyre ment, zamata beépült a diósdi és a pécsi reggeleimbe. Emlékezetes ébredéseket töltöttünk együtt, már az illata is elég volt, hogy szebb legyen a világ. Köszönöm Héjamnak, aki meglepett vele anno, mert tudja: kávé nélkül Borsója olyan, mint minden ragadozó hús nélkül - morcos. Az örök kávéföldeken pörkölődj tovább! :)

A mai "sparos tanulság" a következő: ha tömeg van /de az az igazi menekülttábor-feeling/, akkor NE MENJ BE!!! Ha ehhez még az is járul, hogy sok dolgot vásárolsz /3-nál több az már sok/, akkor NÉZD AZ ÁRLEOLVASÓT FOLYAMATOSAN!!! Ha a fenti 2 végtelenül egyszerű /ám de örökérvényű/ szabályt valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva /nem sikerült az állásinterjú/ mégsem követted, akkor NE KESEREGJ A MEGVÁLTOZTATHATATLAN ÁTVERÉS FELETT!!!  849ft helyett most 999ft-ért vetted a 450g pulykamell filédet. Így jártál. :(

Lelkizzünk. Az a módszerem, hogy magamról mesélek, a saját tapasztalataimról és véleményemről, ebből pedig úgyis mindenki kiszedi a neki szólót. A napokban sok helyről kaptam segélykérő üzenetet, ezért bele is vágok a közepébe: ez a világ arról szól, hogy mindenki - mindent akar. A férfiak és a nők teljesen megzavarodtak, össze-vissza hazudoznak, már a komoly párkapcsolat vagy a kapcsolatban élés sem jelent semmit. Legtöbben, bár kimondják, nem érzik és nem tudják, milyen fontos is az a szócska, hogy ,,Szeretlek". Ahelyett, hogy rendbe hoznák magukat, s a belső nagytakarításkor megmondanák az igazat önmaguknak; inkább homokba dugják a fejüket és a szívüket is. Az emberek többsége elbújik a világ elől, elbújik az olyanoktól, mint amilyen én is vagyok. Körülveszik magukat ismerős gondolatokkal, hamis barátságokkal, ellenkező nemű rajongókkal; nehogy hozzájuk érjen bármi, vagy bárki is, ami az elevenükbe vág és fájdalmas. A saját félelmük kővé dermeszti a szívüket. A gyávák beágyazzák magukat ebbe a "védőburokba", melyben kényelmesen ismételgethetik saját szokásaikat, panaszkodásaikat. Úgy érzik, túl nagy megerőltetés változni. Nem látják, mekkora különbség van a két hely között: ahonnan jönnek és ahol most vannak. Nem érzik, milyen igazi embernek lenni; gyomorból érezni, hogy az Életünk egészséges. Ezt terjeszteni és másoknak megmutatni kötelességem.

Ez nem egy mondvacsinált és kellemetlen kötelezettség, hanem belülről, természetesen jön, a tapasztalataimból bontakozik ki. A gyávák érdeklődése unalomból fakad, azért kezdenek érdeklődni, hogy elfoglalják magukat valamivel. Nálam az érdeklődés - a kíváncsiság - természetes, hiszen a világ tele van érdekességgel. Aki egyszer megismeri a saját gyávaságát és rájön, hol a bökkenő, az túl tud rajta lépni. Amikor félelmet érzel valami/valaki miatt, az egy lehetőség, hogy felülkerekedj. A gyávaság túloldalán bátorság van. Nem önsajnálat, nem is hiány, hanem az Élet természetes telítettségéből eredő szomorúság. Ha valaki nem érzi magát néha /vagy többször/ egyedül és nem szomorú, egyáltalán nem lehet harcos. A harcost minden érzékenyen érint. Tapasztalása élénk. Eltávolít minden bizonytalanságot, ami meggátolja, hogy kinyíljon mások felé. Lemond az önzéséről mások kedvéért. Ez sosem könnyű, főleg fenntartani nehéz, de az Életnek másképpen nem sok értelme van.

Ma csak cső.