Machete

Danny Trejo kiirthatatlan. A fazon egy igazi "kötelező mellékszereplő" volt minden 80-as, 90-es valamirevaló akciófilmben, majd a 2000-es évek vége felé felfedezték főszereplőnek, amikor 60 éves elmúlt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! /a remény hal meg először - mégis bízom benne, hogy nekem nem kell 60 éves koromig várnom/ Igazi ,,badass" palinak lenni, erre csak az ördögnél egy fokkal szebb férfiak képesek, mert őszintén - ki hiszi el egy Kenbaba pofijával megáldott hímnek, hogy képes hidegvérrel ölni /pislogás nélkül - napszemüveg nélkül/ és nem számítanak neki a harci sérülések? Egy mai csávó azon is nyavalyog, ha kicsit ,,tüszike van". Tisztelet a maroknyi kivételnek, de lássuk be, hogy az "e-világban" minden a gép, a fakkbuk, a "bulizás". Egy igazi akciót sem élnek át a ,,mai fiatalok"/18-25/, csak a filmekből és játékokból ismerik az Élet keményebbik oldalát. Ennyi. Sok lúzer. Küzdeni valamiért vagy Valakiért az már nem "divat", az a menő, ha beállnak a sorba, mindegy is hova vezet. /na, ilyenkor kár, hogy itt sincs már Taigetosz/

Túlélés. Pécsett is jelen van. Mert mindennap mész boltba, mert enni és inni kell. Beosztod, felvágod, elrakod, becsomagolod, eladod, elcseréled, felkutatod, leméred, átöntöd, leszűröd és így tovább. Meglapulni és nyelni, na de mindent? Nem! Azért sem! Aki nem tud beszélni, annak igenis meg kell tanulni, mert az Életben másképp nem fog boldogulni! Ki kell állni magunkért, mert senki más nem fog. Anyu és apu sem élnek ám örökké, ezzel jobb, ha minél hamarabb tisztába jöttök. Szép dolog a szülői támogatás, de egy ember attól lesz ember, hogy állt már egyedül a két csupasz talpán és tudja, hogy bármikor, bárhol ugyanúgy megáll majd. Ennyi. Ahogy elnézem itt a "fiatalságot", sírjak vagy nevessek?! Amikor a 8 éves kislány azt mondja a buszon anyunak, hogy születésnapjára érintőképernyős naplót kér, ami a hangjára nyit-zár??? MI A F*** VAN??? Vagy amikor a tizenéves kiscsajok csoportja azon nevetgél, hogy melyik fiút kéne jól meg******??? /Inkább sírok, de persze csak legbelül./ Meg amikor a "szépreményű" huszonelejeévesek egésznap azt az istenverte fakkbukot bújják, mert ugye ott vannak az "igaz barátok" az "örök haverok", akikre mindig lehet számítani és akiket őszintén érdekel, hogy mi van veled, akiknek mindig van idejük rád és akik mindig szeretnek, akikről lehet sok közös képet feltölteni, mert "akkora partyarcok vagytok mind", akik felhívnak legalább minden héten, hogy élsz-e még, akik meghívják a Párodat is a buliba, mert tudomásul veszik, hogy Ti már összetartoztok, akik végighallgatják a nyomorult kis panaszkodásaidat a "nehéz sorsodról" és naná, hogy még tanácsot is adnak, hiszen olyan rengeteget tapasztaltak már... Szánalmas. Ennyi. /És pont./

Pécs. Borús idő, mégis gyönyörű ez a város. Otthonos. Annak ellenére, ami néha itt is folyik. Mert emberek vagyunk és ezzel jó sok sz**ság együtt jár. De túléljük. Mert van miért és van Kiért. Van egy Héjam és felelős vagyok Érte. Vállaltam és ez a legnagyobb öröm, amióta ismerem. Ebéddel várni, látni az őszinte boldogságot az arcán, hogy van mit és van Kivel. :) Irány a konyha, ahogy Gordon tanította!!! XD

Cső - görény ;)