Ördögien ravasz Kate :D

Kate Moss neve valóban fogalom a modell- és divatvilágban, én azonban legelőször nagy kedvencem: Johnny Depp barátnőjeként találkoztam vele. Lázadó tini voltam a kilencvenes években, aki nem hatódott meg a ''botsáskák" és ''egérkék" diktálta divattól. Alkatilag sem illettem bele ebbe a kategóriába soha sem, ami először dühöt, majd megvetést váltott ki belőlem. Később, amikor /nagyon hosszú és küzdelmes évtizedek után/ NŐ-vé értem, már megvilágosodtam, hogy én inkább a ''homokóra"-alkatú nők táborához tartozom. Marilyn Monroe lett az ideálom, kiszőkítettem a hajam, platinaszőke is voltam, rövidebb és hosszabb verzióban is. Modellkedtem is, két évig, csak a magam örömére, de amikor Japánban/Tókióban éltem, akkor nagyon nagy hasznát vettem a külsőmnek a mindennapi életben, a megélhetésben. Úgy éreztem magam kint, mintha én lennék Angelina Jolie. Nagyon sokat dobott az önbizalmamon, hogy mindig-mindenütt úgy megnéztek és annyit fotóztak, mintha világsztár/szupermodell lennék. El is szálltam rendesen. Na meg durván lefogytam, 50kg-ra, míg a versenysúlyom 60kg volt mindig is, a 170cm magasságomhoz. Szóval ''belekóstoltam" a modellek életébe. :P

Közeledik a harmincadik szülinapom és bár lélekben hol 16 - hol 106 vagyok, most érzem teljesnek magam. Kívül-belül. Ez az egyik legszebb időszak az életemben. Még nem tapasztaltam meg az anyaság örömét, de azt hiszem még nem is vagyok kész rá. Még nem. Van még előtte feladatom önmagammal, a hivatásommal és a múltammal. A családállításról hallottam már másoktól is, de csak most, hogy elolvastam a cikket a #GLAMOUR-ban, most döntöttem el, hogy ezt bizony meg kell lépnem! A szülőkkel, vagy csak az egyik féllel való kapcsolatunkban, ha komoly probléma, elfojtott/eltemetett érzelem/emlék van, akkor azt tisztázni kell. Magunk miatt, hogy mi tovább léphessünk és a gyerekeinknek ne adjunk át semmit, ők már mindettől szabadok legyenek! :)

Keira Knightly. Először annyira nem bírtam, hogy azonnal átkapcsoltam, ha ő volt egy filmben. Irritált és végtelenül idegesített az egész lénye. Nem tudtam sosem megmagyarázni, egyszerűen csak zsigerből utáltam. Aztán egyszer mégis megnéztem egy filmjét - a 'DOMINO'-t. Nagyon tetszett. Teljesen megváltozott bennem minden. 180 fokkal, ahogy kell. Elkezdtem megnézni a filmjeit, szépen sorban. Rájöttem arra is, hogy valószínűleg azért "utáltam", mert benne megvolt minden, ami bennem akkor nem. Mivel azóta én is értem és változtam, most már megtanultam elismerni és szeretni azokat a nőket, akik mások, mint én. Akik természetesen olyan nőiesek és stílusosak, mint Keira vagy Kate. Nekem ezt tanulni kellett, magamat neveltem nővé, de ma már örülök ennek, nem hibáztatok senkit érte. :)

Köszönöm Maróy Krisztinának és az egész Glamour csapatnak, hogy ilyen jó kis írásokat küldenek nekünk minden egyes hónapban! :D

cső - divat