Rainman

10:40 megáztam, de hazaértem. Nagy kaland a zuhogó esőben caflatni. Végigsétáltam a kedvenc utcámban, elmentem a munkaügyi központba és vettem egy sajtos kiflit tízórainak. Az a legjobb az esőben, hogy kevesebb az ember az utcákon /na mondjuk a buszokon behozzák a lemaradást/.

Csütörtök délelőtt, Pécsett. Vannak híreim: pénteken /azaz holnap/ koradélután utazunk Pestre Héjammal. Már 3 hete lesz, hogy eljöttünk és mindkét Család hiányol minket. Így viszont lemaradunk az Autómentes napokról, amin pedig szívesen résztvettem volna. /kipróbáltam volna, milyen kerekesszékkel közlekedni, mehettem volna a "láthatatlan szobába" és sétálhattam volna siket- és vakvezető kutyákkal/

,,Közbiztonság: tovább bővül a jelenleg 32 darabot számláló pécsi térfigyelő kamerahálózat. Többek között a Szent István tér és a középkori egyetem környéke is kaphat berendezéseket." - Pécsi Hírek, hétfői lapszám

Amikor a várost fedezem fel, rengeteg kis utcácskában megyek végig, ahol nincs kamera. A domborzati jelenségből adódóan pedig egyszer kapaszkodnak a lábujjaim az Életükért, másszor meg ők tartanak meg. Hol felfelé - hol lefelé visz az út. A város sokszínű, minden tekintetben. Szerintem van még bőven mit felfedezni! :D

Kedvesség. Apró figyelmességek. Ma ez az elsőszámú üzenetem Nektek. Pécsett sokkal emberibb a hozzáállása mindenkinek. Nem zárkóznak annyira magukba az emberek. A szomszédok sem terroristák, akiket éjjel átlőtt ideggázzal semlegesíteni kell. Egész könnyű beilleszkedni és a mosoly is őszintébben, természetesebben jön.

Cső - csere